A mai napom kicsit korán indult: 05h57-kor Tünde megjelent az ágyamnál és hasfájásra panaszkodott. Beinvitáltam magam mellé, ígértem neki simogatást, abban a reményben, h hamarosan elalszik, és én is alhatok még. Némi mocorgás után valóban el is szundított, amikor is meghallottam Gúz pajtit lefelé trappolni a lépcsőn. Na, több se kellett Tündének, azonnal felébredt, és lerongyolt a nappaliba bátyó után. Már javában folytatták a túl kora reggeli tévénézés vétségének elkövetésére irányuló előkészületi cselekményeket, amikor közbeléptem, és mindenkit visszaparancsoltam a saját szobájába. Jól indult az anyák napja... Magam is visszabújtam aludni, de persze ilyenkor már "bennem van az ideg", csak azért sem sikerül. Még 7 óra sem volt, amikor Cirmivel a kanapén egymás mellett ülve kötöttünk. Süni csodák csodájára visszaaludt. Amikor aztán ő is megjelent egy órával később, már mindnyájan vidámak voltunk, lelkesen tanultam a Cirmike iskolából hozott köszöntő versét, amit a gyerekek nagy vidámságára legalább 12x el kellett ismételnem, míg végre hibátlanul ment. Aztán következett a Süni verse, aztán amikor azt is tudtam, akkor újra a Tündéé. Csakhogy ennek a szövegébe már "bekavart" a másik vers szóhasználata, gyors váltásokra volt szükség az agyamban a rózsafa-bokréta-csalogány és az anya-angyal-csillag stb. képkompozíciók felelevenítésére.
A nap aztán remekül telt, és terveinkkel ellentétben végül nem is lett maratoni. Úgy volt ui. h az elsőáldozási felkészítő után maradunk misére, onnan kimegyünk a belga királyi parkba, piknik-ebéd keretében elfogyasztjuk a korábban beszerzett piaci grillcsirkét, majd megnézzük az évnek csak ebben az időszakában pár napig a nagyközönség számára is nyitva álló királyi üvegházakat, majd onnan még elmegyünk egy másik parkba, ahol Bendegúznak az iskolai bajnokságra készülés jegyében fociedzése lesz. Aztán hazajövünk és megesszük azt a pizzát, amit reggel bekevertem és napközben megkelt.
Szerencsére a királyi üvegházas kirándulásra az Atyát is magunkkal hívtuk, aki kétségbeesve tiltakozott, h vasárnap odamenni, hatalmas sort kiállni és utána órákon keresztül idős nénik mögött toporogni ("még előzni sem lehet!") ő ugyan nem hajlandó. Ez a kedvcsináló minket is a tervünk revideálására késztetett, és mivel létszámhiányra tekintettel a tervezett fociedzés elmaradásáról is értesültünk már, szabadon tölthető délutánnak néztünk elébe. A csirke-piknikről nem mondtunk le, a saját kertünkbe tettük át a helyszínt.
Természetesen a csirke megemésztése után lehetett újra trambulinozni :-)
És hogy a délután se legyen túl unalmas, teljesítettük Tünde kívánságát és kivonultunk a szomszédos erdőbe biciklizni, görkorizni.
Még egy osztálytárs kislánnyal is összefutottunk.
