Valahogy az iskolanap gondolata nem töltött el nagy lelkesedéssel, a korábbi tapasztalatok alapján egy fárasztó napra számítottam, hatalmas tömegben, zsivajban, ahol mindenért hosszasan kell sorban állni, és lehetetlen szemmel tartani a gyerekeket. Nos, ez mind valamelyest igaz volt ugyan, de tekintve az EU iskola campusának méretét, a belga iskolákban megszokottnál sokkal jobban eloszlott a tömeg, sokkal szebb-tágasabb volt a környezet, többsíkúak voltak a foglalkozások és a kulináris élvezetek egyaránt. Elfáradtunk, de jó érzéssel, örömmel zártuk a napot, aminek fénypontja másodsorban a pónizás, elsősorban viszont a másodikosok focikupája volt, ahol a magyar csapat - Bartha "Fekete párduc" Bendegúz kapussal erősítve - csont nélkül menetelt a döntőbe és nyerte meg a kupát! Nemcsak a csapat nézett ki profin, névre szóló mezekben, de a szülők és kistestvérek is komolyan vették a szurkolást, pólókkal, zászlókkal készültünk, és zengett rendesen a Ria-Ria-Hungária!
