HTML

Gézengúz és Tündér brüsszeli napjai

Friss topikok

  • wwanna: Szuper beszámoló, köszönjük! Nagy élmény! Végre a fotókat is sikerült megnéznünk. Tegnap jutott es... (2020.02.07. 17:00) Zanzibár – ha kérditek idehaza…
  • wwanna: Hangzatos név ide vagy oda, a kert csodálatos! Ügyesek vagytok! (2018.05.02. 00:47) Virágos Dries
  • wwanna: Tüneményes Tücsikénknek nagyon sok boldog szülinapot kívánunk! Szép torta, szép és boldog gyereke... (2017.06.14. 09:14) Mért is menjek Tangerbe...
  • wwanna: Szuper leírás, de lehet korkép (kórkép ?) is... Hangosan nevettem míg olvastam :) Köszi! Pesten h... (2017.02.02. 20:51) Cso-cso-száááán!
  • wwanna: Ez igen! Megcsinálni sem volt semmi, de még ilyen részletesen le is írni .... :) (2016.12.15. 01:36) Interaktív szombat - szuperaktív hét

Linkblog

Tünde, a nap hőse - avagy egészségügy belga módra

2016.05.11. 18:23 Kisfon

Nem mindent szeretek Belgiumban. Az oktatási rendszer bizonyos elemeit kifejezetten utálom, Az egészségügyi ellátásra viszont, úgy érzem, egy szavam sem lehet. Cirmike mandula-műtétjére márc-ban kaptuk meg a máj.11-i időpontot, ápr.29-én találkoztunk az aneszteziológussal, ma reggel 6.50-kor pedig bejelentkeztünk a Klinikán. 7.20-kor elfoglaltuk a kért privát szobát, 7.30-kor Cirmi megkapta a lazító kúpot, 7.50-kor betolták a műtő-előkészítőbe, 8.10-kor elvitték a műtőbe, 9.00-kor visszahozták, megvártuk, míg sírdogálva-nyöszörögve magához tér az altatásból, 9.40-kor ismét a szobában voltunk, mesét nézett, ivott, visszatért a mosolya és a jókedve, 10.20-kor vaníliafagyit evett, majd utána egyebet is (hideg és pépes a jelszó), kisvártatva kivették kezecskéjéből az infúziót, majd 12.45-kor eltávoztunk a kórházból.

Korábban írtam a Bendegz eltört karja miatti kórházi tartózkodásról. Minden remekül ment. Akkor is, most is. Két különböző klinikán. Kedvesek, szakszerűek, a felszerelés és a berendezés kifogástalan.

Tünde pedig? Egy angyal!!! Tartottam tőle, hogyan fogom egyedül megoldani a napot, álmos gyereket ölben cipelni, + kisbőröndöt húzni, + válltáskát vinni, parkolni, liftezni stb. A hazautat is vhogy homályosan úgy képzeltem, h egy sírdogáló kislányt kell ölben vinnem, és közben magamban fohászkodni: bárcsak itt lenne Gábor. Ehhez képest Tünde a kora reggeli kómás állapotból rendkívül hamar kilábalt, jött a saját lábán, hozta az állatkáit, vidám volt, beszédes, és ugyanígy a visszaúton, mintha csak az oviból hoztam volna haza. Itthon játszott, hintázott (óvatosan! megbeszéltük ugyebár még tegnap, miket nem szabad majd a műtét után csinálni, ezek közé tartozik az ugra-bugrálás, rohangálás, és - nem utolsósorban - a kiabálás is! :-) Olyan jól érezte magát, h a fél 3-kor esedékes fájdalomcsillapítót el is felejtettük bevenni (hehe, ez vmi családi vonás lehet, mert én a műtéteim után kapott fájdalom-csillapítókat általában az éjjeliszekrény fiókjában gyűjtögettem - igaz, eme emlékeim már tinédzser- és felnőttkoromból valók).

Pompás nap volt, mindent összevetve. Egy hét pihi itthon, jövő szerdán kontroll.

201605111.jpg

201605112.jpg

201605113.jpg

201605114.jpg

201605115.jpg

201605116.jpg

201605117.jpg

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tundeguz.blog.hu/api/trackback/id/tr228707904

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása