... az gyönyörű, írja csodálatos versében Kosztolányi. Hozzátesz még számtalan jelzőt - ezekhez én még egyet tennék hozzá: adott esetben a játék bizony ehető is. Ma délután egy mesejátékot néztünk meg a gyermekekkel, a színpadon szintén gyerekek szerepeltek (8-12 évesek), improvizáció-fantázia darabot adtak elő Varázsgömb címmel, amiben számos ismert meseelem volt. Ezek egyike a Jancsi és Juliska, amiben ugyebár mézeskalács házikó van. No, az előadás végén a műsorvezető bejelentette, h fel lehet menni a néző gyerekeknek a színpadra, és lehet falatozni a házikóból. Volt ám tolongás! :-)) (fényképezni is persze csak a tolongás levonulása után tudtam)
Az alábbi kép még délelőtt készült, amikor kimentünk grillcsirkéért a piacra, de Cirmike se sapkát, se kesztyűt nem hozott magával. Sebaj, Apa kisegítette!
Persze, volt ma is mindenféle egyéb tevékenység, barkácsolás, biciklielőkészítés a festésre, függönyfelrakás - hála Jutkának (aki nemcsak a gyerekeknek Nagymamája nagymama helyett, de Gábornak és nekem is anyánk helyett Anyánk! :-) ) végre a hálószobánkban már függöny is van!!
Szóval, mozgalmas hétvégét hagytunk magunk mögött. Anyukám, ne rémüldözz! :-)) mindjárt megyek aludni, csak megvárom, h az uccsó tepsi pogácsa is megsüljön. Bendegúz annyira vágyott már a Nagymami-féle kockástetejű pogira, h azzal is kiegyezett, ha itteni zsírból és lisztből készítem, azaz nem lesz pontosan ugyanolyan.
Ez a lenti kép pedig a pénteki úszás-óra, ahova most kivételesen beengedték a szülőket is, így Apa fotózhatott, filmezhetett. Megvolt a vizsga, Cirmi oklevelet is kapott, ami tanúsítja, h 3 tempót tud önállóan, segédeszköz nélkül úszni. Nem kis dolog :-)
