Ki másról szólhatna egy ilyen című bejegyzés, mint Tündérkémről? :-) Csodás du-t töltöttünk tegnap együtt, kezdve a táncórától, utána a parkban való sétán és a Keymen való fagyizáson át egészen a hazatérésig. Ezalatt masszív társadalmi életet is éltünk, lépten-nyomon ismerősbe, volt vagy jelenlegi ovistársba, volt szomszédba, játszótéri ismerősbe botlottunk. Cirmi mondásai közül hármat bírtam úgy-ahogy megjegyezni:
1. Szerepjáték a játszótéren. Eteti a láthatatlan babáját. Láthatatlan kiskanál leesik: "Jaj, meg kell mosni, h ne menjenek a szádba a bacilusok." Válaszolok (selypegve, mivel én játszom a babát): "Anyu, mi az a bacilus?" Tünde egy pillanatra elhallgat, majd kivágja magát: "Hát tudod, azok a kis fekete izék."
Ki mondta vajon neki, h a bacilusok feketék? :-))
2. Kis utcán cammogunk a Keymre. Tünde megáll egy szuterén ablak előtt, és egy kutyával kokettál. Kérdezem tőle, kb 1 m-rel arrébb állva, és az ablakon már be nem látva: "Cirmi, nincs ott vmi felnőtt a szobában?" (gondoltam, ha van, akkor nem feltétlenül örül, h egy gyerek hosszasan bámészkodik be az utcáról). Válasz: "De van, egy bácsi, és nincs rajta semmi (itt eléggé megrémültem!), csak egy nadrág, egy póló, zokni és egy karkötő" (?)
Szerencsére a bácsi azért a semminél kicsit jobban fel volt öltözve. Bár a nadrágról kiderült, h csak rövidnadrág (Tünde mondta, én nem ellenőriztem) :-)
3. Vacsora előtt otthon a teraszon, Apa iránymutatása alapján észrevette az Esthajnalcsillagot. "Hű, de gyönyörűűű!! Kérjünk tőle csokitojást!" Álmélkodva kérdeztem: "Tünde, miért épp az Esthajnalcsillagtól akarsz csokitojást kérni?" Rám néz, pillanatra elgondolkodik, majd huncut mosollyal közli: "Jó, hát akkor a nyulaktól!"
Nagyjából mindegy az eredete, csak jöjjön az a csokitojás :-))
