Ma reggel 6-kor Cirmike felmászott rám és a képembe kacagott :-) (persze, könnyű neki, amikor tegnap este fél 6 óta durmolt szünet nélkül...) Apa elmenekült a gyerekszobába, én meg adtam Tündérkének némi enni- és innivalót (szereti a mazsolát!), aztán bevittem a kedvenc képeskönyvét a nagy ágyba, abban a reményben, hogy majd szépen ellapozgatja, és hagy engem picit szundikálni. Meg is egyeztünk, h ő olvas, Anya pedig alszik. Csak éppen az alvásom pontos körülményeit felejtettük el belefoglalni a szerződési feltételekbe. Amint becsuktam mindkét szemem, Cirmi lelkesen felkiáltott: "De a egyik szemed legyen nyitva!"
(4-5 próbálkozás után feladtam, és kimentem a konyhába bundáskenyeret sütni :-))
