Október 26-án számunkra beköszöntött az őszi szünidő, és ezzel elkezdődött a "Drang nach Osten" :-) Először Pesten landoltunk, kicsi mazsoláink boldogan vették birtokba a Csereit. Amikor épp nem esett, akkor leginkább kerti munkálatokkal, gereblyézéssel, falevél-eltakarítással telt az idő. Ha pedig olyan ronda idő volt, h az orrunkat sem tudtuk kidugni, akkor volt bent tűzrakás a cserépkályhában, szaunázás (még Tünde is kipróbálta, bár csak rövid időre - Gúz pajti az infrában egészen sokat üldögélt, persze szünetekkel, hűsölésekkel megtűzdelve).

Kedden csodás reggelre virradtunk, ragyogott a Nap. Ez így szokott lenni a születésnapomon :-) Még az ágyban lustálkodtunk Gáborkával, amikor megérkezett a köszöntő csapat: Tünde és Gúz a kezükben 1-1 csengettyűvel és 1-1 szál kerti virággal, Mama mögöttük a laptoppal, amiből Halász Judit énekelte a Boldog Születésnapot! Pezsgővel folytatódott a reggel, meg ajándékbontással. (Fényképek is készültek, de pizsamásak!! Előbb cenzúrán kell átesniük, h megjelenhessenek, ha egyáltalán :-) )

Ebéd után aztán nekivágtunk a debreceni útnak, és Nagymami-Nagypapi ölelő karjaiba helyeztük a kis kukacokat (meg az Apukájukat is). A kicsi kukacok - miután pofácskájukat teletömték frissen sült házi pogival - természetesen itt is rögtön elkezdték birtokba venni a lakást és felfedezni a rendetlenkedés lehetséges módozatait. Mi aztán Anyuval Nyíregyházáig meg sem álltunk, azon belül is a fogorvosi rendelőig, ahol szülinapi ajándék gyanánt kb 1,5 órát dolgozott a számban a doktorbácsi.

KA-ék díszvacsorával vártak, hosszúra is nyúlt az este, orosz és magyar dalok egyaránt előkerültek, főleg az internetről, bár Anyu a "cuslágban" (= buslát) kontrázott rendesen. A tervezett szaunázás hogy-hogynem elmaradt. Másnap reggel irány a barabási határátkelő, a kaszonyi és a beregszászi temetők, rokonlátogatás Dédán, aztán este vissza. A kedves fogorvos bácsit megint útba kellett ejtenünk egy röpke garanciális szerelésre.

Ezúttal még a keddinél is "díszebb" vacsora várt KA-éknál, végig is ettük a menüt derekasan, alig maradt hely a desszertre felszolgált KRÉMESNEK. Ezt Etu-Mamuka óta nem ettem (Ő mindig ezzel lepett meg a születésnapomra), most viszont KA nekiveselkedett, és lám, elkészült. És nagyon finom volt!!! Az este természetesen mulatásba torkollott, aminek során kiderült többek között, h "Sveddi egy diaszpóra" (bár szerintem inkább peronoszpóra), és h a pszichoterápiás vizsgálat során egymással szemtől szemben ülni bizony "oroszlánhiba" :-)) Arról már nem is beszélve, h Bulátkó és Kozmankó között a bajános lakott, akinek nem tudjuk a nevét, de Násztya is húzta a bajánt, aki viszont Suba volt.