Régimódi "abakusz-rajongó" létemre én bizony még mindig laptop meg hasonló ketyerék nélkül, internettől távol szeretek nyaralni. Ez az igazi. Erre az időre kibírom a barátaimmal való kapcsolattartás nélkül, illetve a kapcsolattartás személyesen oldjuk meg. Ez az igazi. Mindebből persze következik, hogy a blog is szabadságon volt, csak most jön némi feljegyzés.

Először is a Balatonról. JÓ VOLT! Néha fárasztó, néha nyűgös, néha kicsit elegünk volt, de sokkal inkább volt vidám, boldog, izgalmas. Izgalmas volt együtt nézni az olimpiát - meg azért kicsit idegesítő is, tekintve hogy egy-egy úszószámot még csak kibírtak a mazsolák, de egy vízi- vagy kézilabdameccs megnézése komolyabb szervezést igényelt. Jó volt együtt szurkolni, kart magasba emelve üvölteni a győzelemnél, aztán figyelni a Himnuszt. (Szerencsére erre volt jócskán alkalmunk, aminek eredményeképpen Tündér esti elalvós éneknek is ezt kérte :-)

Izgalmas volt figyelni, hogyan alakul a gyerekek közötti interakció (nemcsak a mieink között, hanem a barátaink gyerekeivel is értve - már sor került közös fogócskára, bújócskára, locsolásra stb.), hogyan fejlődik a Tünde beszédkészsége (meg persze a Gúzé is, csakhogy ő már haladó szinten tart), hogyan "nyomulnak" a szomszéd Tóni bácsira (akit eleinte csak tóniztak, 1-2 hét után jött mellé nagy nehezen a "bácsi").

Érdekes volt esténként a haladó búvár-tanfolyam filmjeit nézni (még akkor is, ha én rövid időn belül elszundikáltam a képernyő előtt) és elmélkedni rajta, hogyan fogjuk mindezt a gyakorlatban végrehajtani. Érdekes volt továbbá megfigyelni, hogy milyen szeszes italt milyen ütemben fogyasztottak a nagyszülők :-))

Másodikként pedig Egyiptomról. Sajnos nem lepődtünk meg azon, hogy hazaúton a hurghadai reptéren rengeteget kellett várakozni - de jól felkészülve ezt is abszolváltuk, kellett hozzá meleg öltözék, felfújható nyakpárna, "szemfedél", füldugó. Azon sem lepődtünk meg, mennyire igénytelen mind kinézetében, mind viselkedésében a magyar turista, az viszont kellemetlenül érintett, hogy az igénytelen lazaság (pl. utas tegezése) az utazási iroda munkatársaira is átragad :-(( Ez vajon mindenütt így van? És semmi esély a fejlődésre?

Meglepődtünk, mennyi arab vendég volt a szállodában (tavalyi ottlétünkkor még tartott a Ramadán), és hogy a taxisok egyre szemtelenebbek (egy kifejezetten kellemetlen afférunk is volt, amikor az - előre kialkudott - viteldíjjal elégedetlen sofőr ordibált és köpött utánunk... de mi ez ahhoz képest, hogy magyar barátainkat egy ugyancsak felháborodott sofőr egyenesen bevitte a rendőrségre).

Fentiek azonban nem befolyásolták érdemben a nyaralásunkat, ami élménydús volt, mint eddig mindig. Forróság volt, jókat sisáztunk, és rengeteget nevettünk - mint eddig mindig. Csodálatos helyeken merültünk, újdonságokban bővelkedtünk (roncsmerülés, éjszakai merülés, áramlati merülés stb.), eddig soha nem látott állatfajok közelébe kerültünk ("spanyol táncos" csiga, gömbhal, teknős) és bizonyítvánnyal elismert haladó búvárként tértünk haza.

FÉNYKÉPEK MAJD JÖNNEK!!!