Legelőször is: BÚÉK! Nem idén január lesz, amikor megdöntöm az egy hónapra jutó blogbejegyzések világrekordját...
Ez a bejegyzéscím már dec-ben is felbukkant, de az kutyafüle volt a mostanihoz képest. A fehér bundájú Pamacskát tegnap hazaérve alig találtam meg a fehér hóval borított kertben :-) Ma reggel biciklivel akartam munkába jönni, aztán hótaposóban gyaloglás lett belőle. Gábor az iskolabusz megállójához szánkón húzta Tündét :-) (Utóbb hallom, h a busz bő 20 percet késett - kész csoda, h egyáltalán jött. Ezt persze nem bánták, addig mókáztak a hóban.)
Bendegúz meg közben Svájcban múlatja az időt, ma este indulnak vissza. Reméljük, a hó kitart egy picit holnapig, h a gyerekeknek ne legyenek hirtelen elvonási tüneteik ;-) Ugyanakkor reméljük, h a suliba való eljutásukat nem fogja befolyásolni.
A fehér csíkok nem képhibák, hanem a szálló hópelyhek elmosódva (persze, felfogható fényképezési hibának - Gáborkának biztos sérti majd a szemét...)
