Például arany az aranygaluska. Amikor dagasztotta tegnap a gép, és elnéztem a lágy, ragacsos tésztát, akkor úgy gondoltam, h ebből aztán nem, vagy csak nagy küzdelmek árán lesz aranygaluska, ezért a blogbejegyzésnek a "NEM mind arany, ami fénylik!" címet terveztem adni. Csakhogy valami történt, a tészta megemberelte magát, és szépen megkelt, kinyújtani és szaggatni is hagyta magát (na jó, kellett rendesen lisztezni...) És remek lett:
Ami számomra, mint mindig, a legnagyszerűbb volt: a gyerekek is hajlandók voltak megkóstolni. Igaz, kellett egy kis extra vonzerőt kölcsönözni neki. Süni színes "egérkakával" díszítette a magáét, de utána megkóstolta vaníliával is, és közölte, h nagyon finom (majd, az örömömet látva, huncutul hozzátette: "Nem osztogatom túl gyakran a dícséretet, ugye, Anya, küzdened kell érte:")
Cirmike mi mással díszíthette volna, mint rózsaszínű és csillogó tortadísszel :-)
Az aranygaluskán kívül volt húsleves-főzés, ma reggel palacsintasütés, ebédre grillezés, vacsorára pedig lepény (pizza) sütés. De nemcsak a konyhában időztünk. Rengeteget kertészkedtek a fiúk, Cirmike asszisztált, én főként bentről nézegettem őket, mivel a téli-nyári ruhatár közti átrendezést kellett megoldanom.
Az időjárás igazi áprilisi: volt derült és borult ég, kb. tízperces váltakozásokkal, napsütéses szakaszok, rengeteg kisebb-nagyobb zivatar, és délelőtt egy masszív jégeső is (félcentis jégdarabok potyogtak a kertbe, a gyerekek nagy örömére. Bendegúz még egy jég-golyót is gyúrt hirtelenjében.
Már az eddigiek önmagukban is kitesznek egy pompás hétvégét. Ha pedig hozzáveszem a tegnap esti szauna-paradicsomot, a mai görkorizást, a misét, a családi mozizást (101 kiskutya), és nem felejtkezem el róla, h egyetlen kis szóváltáson kívül semmi "fennforgás" nem volt, akkor elmondhatom, h egy rendkívül tartalmas, békés, harmonikus hétvégét töltöttünk együtt. Nemcsak az aranygaluska arany, hanem az arany kicsi csillagok is, és az arany Apukájuk is!!! :-)))
