Életemben egyszer (fiatalon, 19 évesen) kipróbáltam a síelést. Egyetemi baráti társasággal elmentünk a Tátrába. Azelőtt sílécet csak messziről láttam, de a házigazda leányzó (aki lényegében sítalpakkal a lábán született) azt mondta: "Nem kell izgulni, gyerekek, a ház előtt felcsatoljuk a léceket, és mire elérjük a pályát, már mindenki fog tudni síelni!" Valahogy nem egészen így történt...
Azon a kiránduláson rengeteg mindent megtanultam, pl.: 1. hányféle ürüggyel lehet a hálószobába szerelmi légyottra visszavonulni (volt, aki "kártyázott", mások "aludtak" vagy "beszélgettek"); 2. hogyan lehet motoros fűrész zajában is aludni (sehogy! - a motoros fűrész hangját a horkoló szobatársunk szolgáltatta, végtelenített lejátszásra állítva); 3. hogyan lehet nyolc embernek pislákoló láng fölött krumplit sütni (csak idő kérdése, kb 2,5 óra alatt készen is volt); 4. hogyan lehet névnapi ajándékot készíteni semmiből (sehogy! - szerencsére a semminél azért többünk volt, pl. kis fadarab és tamponzsinór; már nem emléxem, milyen lett mindebből az ajándék); 5. hogyan lehet kibírni, amikor reggeltől estig a Kft együttes zenéje szól, és mind a 7 lakótársad is teli torokból ezt nyekergi ("buta lány vagy, Elizabeth", vagy "ééééén, a fodrász"); 6. mi a székátülős játék (ezt még 36 évesen is nagyon élveztem a legutóbbi ardenneki buli során).
Egy dolgot viszont egészen biztosan NEM tanultam meg: síelni. A ház előtt valóban felcsatoltam a síléceket, és valóban elindultam velük a sípálya felé... (snitt) Éjszaka rémeket álmodtam, h száguldok lefelé a lejtőn és nem tudok megállni... (snitt) Másnaptól csak szánkóztam és sétáltam...
Bendegúz viszont - akit valamilyen isteni sugallatra Mama már tavaly elkezdett Budapesten járatni sí-órákra - aranyérmes síbajnok lett. Apával együtt (bár ez utóbbin sokkal kevésbé voltam meglepve). Kicsi Gúz nemhogy jól érezte magát a síelős kiránduláson, nemhogy szorgalmasan gyakorolt a tanfolyam alatt, hanem lényegében reggeltől estig síelt (a tanfolyam előtt és után Apával), megjárta a csúcsokat, lesiklott már első nap egy piros pályán, és a végén megnyerte hatalmas fölénnyel a versenyt.
Ma az oviba természetesen éremmel a nyakában ment :-)