Ma este fürdés után Gúzt törölgettem-szárítgattam a kanapén. Közben mondja: "Anyaaa, én Téged nagyon szeretlek." Válaszolok: "Én is Téged, kicsim." Erre Ő: "És én féltelek is." Kérdezem: "Mitől?" Válasz: "Hááát, hogy ne legyél beteg. Mert amikor beteg vagy, akkor én nagyon szomorú vagyok. Még szomorúbb, mint amikor én vagyok beteg."
Kérem szépen, fejlődik a gyerek. Már mindenképpen előnyben van a kollíziós nemzetközi magánjogi normához képest, aminek - ha igaz, amit az egyetemen tanítottak - kifejezetten alacsony a szociális érzékenysége :-))
