Mottó: "Csak a szépre emlékezem!"

Jó volt, h a két nagy-mazsola eljátszott egymással, kergetőzött, ölelkezett (néha persze nyafogtak, ha nem várták meg egymást, ha nem akart az egyik a másikkal játszani, vagy éppen túl sok/túl erős volt az ölelkezés - ez utóbbi Gúztól származott természetesen :-)

Jó volt, h sokat voltunk a szabadban. Hogy senki nem volt beteg. Hogy senkit nem ért baleset. Hogy Gáborka pompásan helytállt mindenben. Hogy a bérelt autó is megállta a helyét (igaz, a lökhárító kis híján elszabadult az autópályán).

Ami rossz volt, az szolgáljon inkább tanulságként a jövőre. Hogy ha egy pohár félig tele van, akkor ne azt lássam, h félig üres. Hogy körültekintőbben válasszunk helyszínt, ahol lehetőleg Cirmikének is van mit csinálni (a babakocsiban vagy kézben "utazás" mellett). Hogy ne szervezzünk túl sok/bonyolult programot a büdös kölöknek, ha úgysem használja ki (a víziparkban pl. hiába volt számtalan csúszda, Gúz csak a legegyszerűbben volt hajlandó lecsúszni, és azután is hisztizni kezdett, mert a szemébe ment a víz... Bogi egyáltalán nem csúszott...) Hogy már önmagában az is öröm, ha a gyerekek jól érzik magukat, legyenek bármilyenek a körülmények.

Márpedig - a képek alapján is - a gyerekek jól érezték magukat.

Homokozóbajnok:

 Látszik a bokorban két kis tappancs:

 Gúzt már megint csak "röptében" lehetett lencsevégre kapni:

 Persze megmelegedni leginkább Anyánál lehet:

 Pokróchúzás és seggreülés, sok-sok kacagással:

 Cirmike legfőbb szórakozása a babakocsi tologatás és mellette totyogás volt. Ő élvezte a sikert, mi pedig a látványt.

 Mászóbajnok:

Közös reggeli (ahol Boginak kellett volna kedvet kapnia Gúztól a jó evésre - ehelyett a szolidaritás inkább fonákul alakult, Gúz se nagyon evett)

 Gúz nyakában nem sál van ám, hanem a GATYÁJA :-)