Milyen is egy átlagos nap? Amikor nem történik semmi különleges. De mi számít különlegesnek. Asszem, egy kisbabával az eltöltött percek nagy része különleges, megismételhetetlen (lehet persze különlegesen rossz is - de az nem nálunk van!!)
Például amikor szopi közben elalszik a karomban, tanulmányt lehetne írni a mimikájából. Nem beszélve arról, amikor ébredezni kezd. Imádom! Még mindig nem tudok betelni vele :-) Ezt feltétlenül le kell filmeznünk, amíg még nem késő.
Kisasszonynak ma volt az első hisztije. Ez nyilván nem a legmegfelelőbb kifejezés, persze nem olyan hiszti, mint a 2-3 éveseknél szokott lenni. Csak éppen nem tudok jobb szót az ok nélküli nyüszítésre. Pelenkája tiszta volt, nemrég ébredt a karomban való szopi után. Szépen feküdt a járókában, amikor odamentünk mellé és Gáborka elkezdte a hajamat festeni. Erre éktelen bömbölésben tört ki ez a kis piszkocska. Vajon csak nem azért, mert Apa nem vele foglalkozott??
Ma történt egy újabb előrelépés a fejlődésében: kiebrudaltuk a mózeskosárból. Éppenséggel még elférne benne, de jövő héten repülővel azt nemigen tudnánk hazavinni, így meg kell szoknia a sportkocsit. Hmm, az anyaméhből való kiszabadulás sokkoló élménye után ez se lehet éppen kellemes: a mózes (szél)védettségéből átkerül egy bundazsákba, ahol a fejét/arcát már semmi nem veszi körül... Igaz, ez cseppet sem zavarta az iménti séta során. Eleinte jókedvűen nézelődött, kezével játszott, prüntyögött, majd azt vettem észre, h durmol. Ha jól számolom, nemsoká felébred. Órát lehetne hozzá igazítani, olyan pontosan tartja a 40 perces alvási ciklusokat. Nem emléxem, h Gúz ennyire precíz lett volna. Na igen, a lányok állítólag precízebbek.
Már megint óhatatlanul összehasonlítom a gyermekeimet. Ez meddig lesz így? Mindig? Azt is nézem pl. h Gúz ilyen korában majdnem egy kilóval nehezebb volt. Biztos azért, mert a BABzsák nehezebb, mint a HABzsák :-)
Amúgy már megint az érdekel, h mikor lesz technikailag lehetséges a séta közbeni gondolatok írásban való rögzítése?? (nem csodálkoznék rajta, ha már rég lehetsége lenne, csak én nem tudnék róla - nekem az érintőképernyős mobiltelefon is túl modern... éljen az abakusz és az erika írógép!! :-))
Mindig egy csomó jó gondolatom van séta közben, aminek aztán a felét elfelejtem. Viszont utálom, h nincs közvilágítás a nagy parkban a patak mentén. Most is jól ránksötétedett. A hülye anyai lelkületemmel kényelmetlenül érzem magam, ha szembe jön vmi sötét alak. Nehogy kirántsa a kezemből a babakocsit.
Apropó, anyai lelkület. Gábor tegnap meghúzta az Alfát. Amikor este gyászos képpel bejelentette, h "Nagy baj van", a frászt kaptam, h melyik gyereknek van milyen baja. Mikor kiderült, h csak az autó, megkönnyebbültem. Meg kell csináltatni és kész. Pénz áll a házhoz - mondaná Attila (aki azóta ugyebár a pénzszerzés egyéb módozatait is kifundálta :-)))
Legalább Gáborka gyakorolja a franciát a biztosítóval és a szervízzel való ügyintézés során. (Azt én csak hiszem. A biztosítónak angolul írt. Jellemző :-)
