He-he-he-hetekig! Hu-hu-hu-hull-a-hó, Hi-hi-hi-jajdejó! Így hangzik a Tünde egyik iskolás dalocskája. A dalban valóban nagyon remek is, h esik a hó. A valóságban is remek lehet, persze, a hegyekben, v vhol vidéken, a pusztában. Brüsszelben leginkább arra alkalmas, h latyakot csináljon, és bénítsa a közlekedést. Mert ugye a belgák jó részének még téligumija sincs (hólapátról már nem is beszélve - örök döbbenetes emlékünk marad, amikor még az előző lakásunk ablakából láttuk, h az enyhe lejtőn felkapaszkodni képtelen szomszédunk egy színes műanyag homokozólapáttal próbál magán segíteni...)
A gyerekek természetesen oda voltak a hótól (mindig eszembe jut Isaura, azaz Lucelia Santos kisfia, aki a 80-as évek közepén az anyukájával Mo-ra jött, és akkor látott először havat - ez akkora szenzáció volt, h természetesen az újságokban és a híradóban is foglalkoztak vele... na kb. Bendegúz és Tünde is így tud örülni mindig a hónak, mintha akkor látnák először). Volt is nagy hóemberépítés a kertben (de még az iskolabusz megállójában is, várakozás közben).
A hóesés főként Bendegúzt foglalkoztatta. Már reggel 6-kor felkelt ma efölötti izgalmában. Aztán délelőtt alig várta, h picit süsse a nap a kertet, és alkalmas legyen összegyúrásra a hó. Amikor éppen nem hóembert épített, akkor fel-alá futkosott a házban, és egyfolytában jelentette, h esik-e vagy nem, ha igen, akkor milyen halmazállapotú csapadék, milyen erősséggel, melyik ablakon mit lehet éppen látni, milyen az ég, merről jönnek a további hófellegek stb. Mindezt lehetőség szerint nekünk is néznünk kellett, vagy pedig felvette a tabletjével, és nekünk azt kellett utólag megnézni. Elvoltunk :-)
Szerencsére volt idő egy igen vidám hangulatú koprodukciós karácsonyi dísztelenítési műveletre is.
Apa és én a szokásos szombati sofőrszolgálati teendőinket is elláttuk: Tündét ugye de. 11-re kell táncra vinni, 12-kor onnan hazahozni, Süninek du. 2-től 4-ig van torna. Közben Tündének még egy barátnős meghívása is volt, oda is el kellett vinni, majd onnan hazahozni, 2 kerülettel odébb.
A vacsora szombatonként általában a Bendegúz reszortja: túrós puliszka, amit teljesen önállóan készít el és tálal. Biztattam is, h ha felnőttkorában netalán szakács állásra pályázna, akkor ezzel a fényképpel tudja majd igazolni a hosszú időre visszanyúló szakmai gyakorlatát:
Közben megsült két tepsi pogácsa, és egy adag muffin is - kell holnapra az elemózsia, ui. Gáborka a különleges hóhelyzetre tekintettel ardenneki szánkózást helyezett kilátásba, törölve ezzel az eredetileg tervezett misét és baráti ebédet is. Reggel legkésőbb 10-kor indulás! Majd jelentkezünk fényképekkel utána.
