... az nappal ne legyen lepény! Ezt a szellemes mondást először a gimis osztályfőnöknőmtől hallottam, amikor osztálykirándulás alkalmából az esti spontán diszkót másnap egy elég kemény gyalogtúrával igyekezett megtorolni.
Cirmi kisasszony még nem megy osztálykirándulni, spontán diszkót sem szervez, viszont egy este negyed 11-ig tartó kis "házibuliban" vett részt Océane barátnőjével. Most volt először barátnős-ittalvós móka, ettől a kislányok olyan szinten pörögtek, h alig lehetett kivárni, mire elalszanak...
Azt gondoltam, a késői elalvás után másnap reggel majd alig bírom őket felpiszkálni, és elvinni oviba. De nem ám! Nagy izgatottságukban a kicsikék már 6-kor felkeltek, lelopóztak a nappaliba, és elkezdtek mesét nézni.
Másnap este aztán nem kellett Tündét kétszer kérni, h feküdjön már le végre. Se vacsora, se mosakodás, hanem ukk-mukk-fukk elaludt a teraszon, háromnegyed 7-kor! :-)
