Megint sikerült remek könyvet írnia, "Iskolák!?!?!" címmel. megvettem Bp-en a reptéren, és Bxl-ig érve el is olvastam a ránk most vonatkozó első két fejezetet (a kamaszokról szóló 3. fejezettel egyelőre nem terhelem magam...)
Csak helyeselni, bólogatni, egyetérteni tudok vele. A helyzet - ahogy az írásból kiderül - siralmas. (Bagdy Emőke talán azt mondaná, h reménytelen, de nem súlyos :-))
Ami viszont számomra, személy szerint még sokkal siralmasabb, hogy Belgiumban sem jobb. Semmivel. Sőt!
1. Olyan nehéz az elsős gyerek iskolatáskája, h tegnap du. a Keymig érve már mindenem fájt a cipeléstől. Nyomorékokat akarunk? Időnap előtt hátfájás, gyógytorna, franckarika? Biztos, h minden nap kell minden mappa? (Eddig Gúz hősiesen cipekedett, de mostanra kezdi feladni, és megbeszéltük, h a szünidő után veszünk neki kerekes táskát. A gyerekek többségének olyan van. Ami viszont az egyik kezét garantáltan lefoglalja. Továbbá szintén nem egészséges a póz, amiben húzni kell. Főleg a hepehupás, lejtős-emelkedős bxl-i járdákon...)
2. Febr.23-án elmennek 5-napos bentlakásos táborba. Már az oviban is volt ilyen (GRRR!!!), amit megelőzött egy kifejezetten erről szóló szülői értekezlet; ott megbeszéltük a tudnivalókat, lehetett kérdezni, lehetett közösen aggodalmaskodni. Most beírtam a tanítónőnek egy kérdést a gyerek ellenőrzőjébe (ez a kommunikáció bevett módja, személyesen lehetetlen szót váltani - hiába látjuk egymást, sokszor még a köszönés is elmarad Mádám Véronik részéről...) miszerint lesz-e szülői értekezlet, vagy ha nem, akkor ő ráérne-e külön egy rövid megbeszélésre. A válasz? "Lásd a csatolt dokumentumokat, szülői értekezlet nem lesz." Külön megbeszélésről egy szó se. Akkor ez most hallgatólagos beleegyezés? Aligha.. Értsem úgy, h kopjak le. Boldoguljak a papírokkal.
3. Félreérthettem, de év elején mintha azt mondták volna, h általános első 2 osztályában nincs házi feladat. Ehhez képest szinte minden nap van, és már 2 nap kihagyás után igen sok oldalnyi megoldandó feladat várta Bendegúzt. Ezeket igyekeztünk otthon bepótolni, hagytam a szorgalmas (!), türelmes (!), lelkes (!) és kitartó(!) manócskámat dolgozni, segítettem, ahol szüksége volt rá. Közben pedig magamban (jól leplezve) majd felrobbantam a méregtől a sok idióta feladat láttán. Ha még egy rakás betű leírását nem tanulták, akkor mi a francnak kell olyan szavakat leírni (konkrétan a hét napjait), amiben ilyen betűk szerepelnek??? Miért kell gnóm (felismerhetetlen, fekete-fehér, fénymásolt) rajzokból kitalálni, h mit ábrázol, és aszerint irkálni mindenféle betűket meg névelőket (miért nem lehet normális, szép rajzokat készíteni)??? A számolásos feladatoknál miért nem lehet egyszerűen vagy csak számokat, vagy csak gombócokat írni/rajzolni? Miért kell mindent mindennel összekeverni, hogy számok is, pöttyök is, karácsonyfadíszek is legyenek, majd ezeket különbözőképpen csoportosítani és "zsákokba" csomagolni, h a végén már fogalmunk sincs a feladat valódi céljáról?? (valszeg annak sem volt, aki kitalálta) A semmiféle útmutatással nem rendelkező, érthetetlen feladatok mellé egyszerűen tettünk egy nagy kérdőjelet, dolgozzon kicsit a Mádám is...
4. Tündéék ovijában holnap (febr.11. szerda) farsang lesz. Jelmezben kell menni a gyerekeknek, és abban felvonulni zenére. Közölték mindezt tegnap! Ennyire alapszabály, h a szülő csak a sarki trafikban fog megvenni egy undorító műanyag jelmezt, tehát nem kell több idő a felkészülésre??? Szerencsére nekünk vannak szép házi jelmezeink Erika-Keresztanyu jóvoltából - szerencsétlenség viszont, h Tündérke szerdánként éppenséggel nem jár oviba (a logopédus miatt). Farsang stornó!
És még sorolhatnám hosszasan...
És igen, k...va dühös vagyok!! Ezt a bejegyzést majd kitörlöm, ha Gúz már folyékonyan fog olvasni, és netán érdeklődést mutat a blogom iránt... :-))) Hadd maradjon meg abban a kis hitében, h remek dolog iskolába járni, és ha Mádám Véronik a tanév eleje óta még egyszer sem mosolygott, vagy pl. egész álló nap kiabál, az se vegye el az ő jókedvét!!! Egyszer talán majd lefordítom és megtanítom neki franciául az iskolai szavalóversenyre Weöres Sándor Birka-iskoláját ("ki nem szólt, csak bégetett, az kapott dícséretet...") :-))