Ma du. Gúzzal úton voltunk a francia foglalkozásra, a hátsó ülésen majszolta az uzsonnáját (természetesen kakaó és keksz...). Mondom, h nekem is van ám uzsonnám, mire remekül kitalálta, h banán. És mandarin. Ezután beszélgettünk a mandarinról, mondtam, h gyerekkoromban nem lehetett mindig kapni, ezért különösen tudtam neki örülni. A Mikulás is szokott volt hozni.
Erre Gúz: "Igen, nekem is hozott tavaly." Én: "De Te persze nem etted meg." Gúz: "Hááát, nem." Én: "Pedig milyen jó lenne, ha szeretnéd a gyümölcsöket. Nemcsak finomak, hanem egészségesek is, tele vannak vitaminnal." Gúz: "De nekem nem finomak. Én ilyen gyereknek születtem. Kiskoromban még szerettem a gyümölcsöket, most viszont már nem szeretem. Ilyen gyereknek születtem."
Na tessék, mit lehet erre válaszolni? Majd jön a reinkarnáció?? :-))
